A környéken harmonika,
koronként könnyel kornyikál,
autó fut el, port ráncigál.
Neved szívemen holtig áll.
Ez egy vasárnap délután,
s csak szaladgál másik után,
hang biceg el csak hang után,
egy kornyika csak kornyikál.
Neved szívemen holtig áll,
a szem, a talp, a hát vizül,
hangod fülemben holtig ül.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem dicsőség... Nem dicsőség, amiért epedve
Nyújtja szomjas...
» Tűnődve, egyedül.. Tűnődve, egyedül rovom a rétek
magányát, lassú...
» Szerelem és bor Tudod-e, jó pajtás! miben áll boldogság?
Vagy...
» Tudjátok-e Tudjátok-e, a szerelem mit ér,
s hogy...
» XVIII. szonett Mondjam: társad, másod a nyári nap?
Te...
|