|
Téged az én szivem soha el nem feled,
Mégse lennék boldog soha többé veled.
Csapodárságoddal nagy sebet ejtettél,
Be nem gyógyitanád, akárhogy szeretnél.
Álmomba' se lássam gyönyörű orczádat!
Jaj, ha rám mosolyog: elfog a búbánat.
Sohajtsak, epedjek: csak maradj te távol!
Takarja be képed sürü, sötét fátyol!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Warum
Nincs szavam, édesem,
pedig be bőven...
» Vége
Mind kikísértük,
elment a vendég;
szavuk a...
» Utóhang
Mint nap derült reám
Arcád, felhőtelen...
» Tudod, hogy nincs bocsánat
Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a...
|
