|
Ha láttad volna, hogy bámultak
Barátaim: a gond, a bánat,
Mikor - az ég tudná, mióta -
Megint szivből nevetni láttak.
S mikor ujjongva, önfeledten
Kiáltottam neved a szélbe -
Ha láttad volna, hogy futottak,
Mint a pokol Isten nevére.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A holdhoz
Hő vágyaim csak érted égnek,
Oh csendes éjek...
» Mert nagyon szeretlek
Könnycsepp a szempilládon este:
én vagyok.
Én...
» Száz alakba
Száz alakba öltözik szerelmem,
Száz alakban...
» Vallomás
Vagyok, mert szeretlek. Hallod? Szeretlek!
S...
|
