Nem láttad-e a bűvölő manót?
Síró szeme, nevető szája volt.
Azt mondta: nézd, fiú, ott az a nő
legyen szívednek nehéz mint a kő.
Ében szeme erdőtüzébe less,
elszenesedj és elkopj és eless.
Kis melle holdját nézd hogy száll tova,
és halj meg érte minden éjszaka.
Lám, gyönyörű állat a szerelem,
hószín kanca, legel égő gyepen.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mimóza Mély, puha álom – sárga féltés
ez a...
» Csókkérés tavasszal Márta, hajad,
Bronz-ajakad
Kéri s lázad a...
» Erdei szerelem Sötétedik… láthatatlan tücskök ültek ki...
» A rózsabimbóhoz Nyílj ki, nyájason mosolygó
Rózsabimbó, nyílj...
|