|
Bólogat az árnyas erdő, este lett.
Nem is látom már a pásztor tüzeket.
Tudja Isten, merre jár a napsugár!
Szeretőm volt, jaj, de nagyon csapodár.
Halavány a hold világa, nem ragyog.
Nem tudom, hogy hol szerzé a bánatot.
Mint az emlék szebb napoknak alkonyán,
Mint szerelmem épen olyan halovány.
Hajnal előtt harmat fűre, fára hull;
Örömében a mennyország kipirul,
Sirtam érte, búslakodtam eleget;
Nem sirok már, inkább ujra szeretek!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Két szeretőre
Mint alvilági házasok
a forró sodronyon,
hevert...
» Óh, szánj meg engem! óh, ne csábíts!
Óh, szánj meg engem! óh, ne csábíts!
Én nem...
» Dudorászó, régi nóta
Honnan indulsz és mikor jössz el?
Csak tudnám,...
» A keserédes
A rózsa szép virágszál,
De tüske szúrdal...
» Csal
Völgy homályán, fák hüsében,
Kert megett,
Zeng...
» Viszont
Én látom benne azt amit Isten is lát
megföllebbe...
|
