|
Menj és ne érints, kérve kérlek,
És meg ne csókold ajkamat!
Lángajkat csókolsz; félve félek,
Hogy lángja a szivedbe kap.
Az Istenért, vigyázz magadra
És arcomat ne simogasd!
A tüzet, mely égig ragadna,
A senyvedőt ne szítogasd!
Ne nézz szemembe! Látva poklát,
Gyülölnéd még a mennyet is,
Nem látnád üdvei ragyogtát,
Csupán rettegnéd mélyeit.
Prédája lennél szellemeknek,
Repülni nem tudnál velem,
Idegeid' próbára tenned
Veszélyes volna szertelen.
Menj és ne érints, kérve kérlek,
És meg ne csókold ajkamat!
Lángajkat csókolsz: félve félek,
Hogy lángja a szivedbe csap.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A levél
Hétfő. – Ez a nap elveszett:
Nem kaptam...
» Ne hagyj még itt
Ne hagyj még itt, ne menj még el!
Ez a tiszta...
» Rádgondolva
Nyitott ajtajú börtönben járok
Elmenni hozzád...
» Ó, jössz-e már
Látod: a fecske útrakél,
hull a sápadt...
» Ha én kedvesemről gondolkodom
Ha én kedvesemről gondolkodom,
Egy-egy virág...
» Titoktartás
Szived mélyébe rejtsd szerelmi
Gyönyöröd,...
» Valakit várok.
Valakit várok. Valakit várok.
Rideg szobámnak...
» Csak egy délután
Ülj ide mellém, fogd meg a kezem,
Hagyd, hogy...
» Hol vagy, édes rózsám? Nem hallod-e, hivlak...
Hol vagy, édes rózsám? Nem hallod-e, hivlak,
Fel...
» Várakozás
Elfelejtem hol vagyok,
Valakire várok,
Csukott...
» Messze tőlök
Nehéz, villámos fellegek
Úsznak felém,
Szülőföl...
|
