|
Elhagytál, elmentél,
Miért hagytál itten?
Elhagytál, elmentél,
Verjen meg az Isten!
A szívembe' tövis maradt, az kinozza vérig,
Éjjel-nappal, minden órán, életem végéig.
Tövist én kiszedem,
Kidobom az útra,
Kivánom: bár csak a
Te szívedbe jutna!
Miért fájjon csak az enyém oly nagyon utánad?
Mért maradjon csak én velem e keserü bánat?
Istenem, Istenem,
Ne hajts a szavamra,
Hogy is jött az eszem
Ilyen gondolatra?
Nem tövist, de piros rózsát hintenék elébe,
Nem bánatot, de örömet vinnék a szivére!
Elküldöm utánad
Szerelem rózsáját,
Sok kedves emléknek
Szende ibolyáját,
A tövist meg mind magamnak összeszedem szépen,
Elhamvad az úgy is szívem lángoló tüzében.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Jelentés összefutásról
telefon: teénte máris indulj máris
csupáncsak-ha...
» Imádság
Szerelemisten:
Te vagy a Szentség
ezen a...
» A nyári vers
A nyár szerelmes verseit,
A nyári szív rengő...
» Csúf szerelem
Nem is tudom, hogy nem vehettem észre
ideibe:
é...
» A szépség üzenete
Mily jóságokat szeretünk benned. Szépség, mily...
» Elment megint
Elment régen.
S én menni, menni hagytam.
Elenge...
» Nő van mellettem
Leszámolok, fullasztó nőim,
Kedves, jó kedvvel...
» Álarcosan
Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss...
» Mikor ünnepet ül...
Mikor ünnepet ül
Lelkedben az öröm, vagy...
» A szerelem
Mi a földi élet s minden ragyogványa
Nélküled,...
» A fehér csönd
Karollak, vonlak s mégsem érlek el,
Itt a fehér...
» A szeretet nem puszta szó
Midőn rámleltél olyan voltam mint egy kivetett...
» A visszajáró májusok
Minden úgy igaz, ahogy régen:
Vannak visszajáró...
|
