|
Elhagytál, elmentél,
Miért hagytál itten?
Elhagytál, elmentél,
Verjen meg az Isten!
A szívembe' tövis maradt, az kinozza vérig,
Éjjel-nappal, minden órán, életem végéig.
Tövist én kiszedem,
Kidobom az útra,
Kivánom: bár csak a
Te szívedbe jutna!
Miért fájjon csak az enyém oly nagyon utánad?
Mért maradjon csak én velem e keserü bánat?
Istenem, Istenem,
Ne hajts a szavamra,
Hogy is jött az eszem
Ilyen gondolatra?
Nem tövist, de piros rózsát hintenék elébe,
Nem bánatot, de örömet vinnék a szivére!
Elküldöm utánad
Szerelem rózsáját,
Sok kedves emléknek
Szende ibolyáját,
A tövist meg mind magamnak összeszedem szépen,
Elhamvad az úgy is szívem lángoló tüzében.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A fehér liliom
Lelkemben titkos sejtelem van,
- Jövőre,...
» A boldog
Bírlak-e, vagy csábúlt szemeim játéka im e...
» Gyere hozzám
Gyere hozzám, szeress engemet,
Aranyozd meg...
» Mennyasszony-koszorus..
Mennyasszony-koszorus hajad
Minden szála legyen...
» Sóhaj
Szivedre hajtva fáradt fejemet
szeretném magam...
» Katitzához keserűségemben
Én szép szeretőmet patak partra vitted,
Engem...
» Minden ágon, minden bokron...
Minden ágon, minden bokron
A' csalogány...
» Könyörgés
Egy tenyérből másikba. Billeg
le-fel a fél...
» Szerelem
Kutyánk vinnyog a kertben és boldog
nyelvvel...
» Mondjátok meg
Zúgó folyam árja,
Pacsirta danája,
Kis csillag...
» Telepátia
Mikor sóhajtasz, sírsz távoli tájon,
itt...
» Szerelem
Szerelem...
Te bűvös arcú tündér!
Kinek...
» Eltűnt halott
Szerelmünk itt halt meg valamikor.
Hullj, lomb,...
|
