|
Ősz, hervadás, ború. — A szürke égen
Szomorú felhőt sírva űz a szél...
Hallottam egy regét valaha régen:
Van egy sziget, hol örök tavasz él.
Ősz, új szezon! — A ragyogó szaténba
Csevegni járunk illedelmesen —
De álmaimba látlak rám omolva,
Mindent feledve, kedvesem.
El, messze innen, más vidékre vágyom,
Hol nincs erény, csak egy: a szerelem.
Hol mind való az, ami itt csak álom...
Ó, jöjj velem!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Haladt...
Haladt és partot ért a sajka,
Kiszáll a vándor...
» Mint virágokon, úgy lépeget
Mint virágokon, úgy lépeget
s mintha röpítené...
» Megfagy a szív, ha nem szeret
Megfagy a szív, ha nem szeret;
És ha szeret,...
» Boldogság
Boldog az, ki e világon
Senkit nem szeret,
Élve...
» Brilliáns
Szájam királyi biborszőnyegén
Torzarcú szitkok...
» Korai még a konty nekem
Gyöngécske lány vagyok még,
ijeszt is fű-fa...
|
