|
Szájam királyi biborszőnyegén
Torzarcú szitkok vánszorognak,
Részeg, vad átkok tántorognak,
S ajkam ezt tűrni kénytelen, szegény.
Agyam sikátoraiban dühöng
A csőcselék és feltolakszik;
Sárral dobál, mert rád haragszik,
De a szivben: ott halálos a csönd.
Hangosak a lelkem lebujai,
És züllött népük sorra lázad.
De hozzád kúszik az alázat
És simogatnak félénk újjai.
Képed agyamban mégis tündököl,
Mint briliáns a diadémon,
A melyen nincs se sár, se vérnyom,
S mely oly nagy, mint két összetett ököl.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A jegyes éneke
Uram, ölelj magadhoz engem.
Ma valami sír a...
» Néma vád
A szemem is lehúnyom,
Ne lássam bánatát,
Akiért...
» Ezer alakban rejtőzhetsz
Ezer alakba rejtőzhetsz előttem,
Csupa-Kedvesség...
» Nő van mellettem
Leszámolok, fullasztó nőim,
Kedves, jó kedvvel...
» Kit egy szép leány nevével szerzett
Siralmas nékem idegen földen
Már...
» A kit szerettünk
A kit szerettünk, nem feledjük,
Bármit...
» Nem nevezném egyébnek
Nem nevezném egyébnek a szerelmet,
Ha e helyett...
» Ébredés
Éltem aluvó asszonyéltemet
S testem nem volt...
» Kosár
Telve kékes ibolya,
Rózsa, szekfű, rozmarin
Ill...
|
