|
Éltem aluvó asszonyéltemet
S testem nem volt más - minden nyarak teste -
Hajam a fáknak kusza lombja volt,
Szívem a nappal leáldozott este.
És nem volt más álomra nyílt szemem
- Hiába hajlott ködfejtő betűkre -
Mint minden víznek és minden egeknek
Egymásba mélyedt magalátó tükre.
Dús eremben télvégi harmat gyűlt meg,
November hóban őszi pára ült meg.
Mindenik maggal kipergett az éltem
És lenge lelkem lebegett a szélben.
Te eljöttél és kiváltottál engem
Te csudahántó megváltó szerelmem.
Sebzett testem a nyarakból kiválott,
Most talpig saját fájdalomban állok.
Az én karom reszket ölelve téged,
Az én szívemre verődik beszéded
S hogy gyökeret vert tebenned a lelkem,
Én felsikoltva önmagamra leltem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Te vagy minden...
Te vagy minden gondolatom,
Te vagy minden...
» A mindenség szerelme
Kezdetben volt a csönd, és nem tudta még,
hogy...
» Szerelmes lány
Szerelmes lány rohan az éjszakában,
édes, édes...
» Boros keserűség
Öblös mellel szeptemberbe
Vad dalokra...
» Most még feledj el...
Most még feledj el! most a kikelet,
A te...
» Százszorszépek
Édes tépdesni a százszorszép szirmán
rózsafüzérk...
» A nyári vers
A nyár szerelmes verseit,
A nyári szív rengő...
» Kis jámbor
Falun kivűl a dombtetőn,
Veres kereszt...
» Szusszanó
Szép vagyok? Szép!
Igazán? Gyönyörű!
Te tudod?...
» Meddig szerelem?
Én nem voltam akkor én.
Mégis, hová lett száz...
» Jég alatt alvó vérfolt
Szerelem, díszem te voltál,
nyáréjjel fölénk...
» Olyan a szerelem
Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
ame...
» Üdvösség
Csak azért
az egyetlen napért
érdemes volt...
» Epedő szerelem
Mind csak mese, mind csak mese,
Amit költőink...
» Kezek beszéde
A kezünk titkos beszédét érted-e?
Hogy vallanak...
|
