|
A kezünk titkos beszédét érted-e?
Hogy vallanak a hajló keskeny ujjak,
Mikor búcsúzó kézfogás alatt
Egy percre összebújnak.
Az enyém - tüzes lüktető erű -
Beszél: "szeretnék gyónó csöndes este
Hajad közt hálni, míg lázasmohón
Ajk ajkat keresne.
S halántékodtól hófehér bokádig,
Mig mámorban remegve botorkálok,
Én simogatnék gyönyörű szemedre
Édes asszonyi álmot".
A percnek vége. Vakmerő ujjamról
Gyáva, remegő ujjaid leválnak.
A kezed nézed: hogy a vékony gyűrűk
Mitől haloványak...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vágy
Tavasz van, tavasz van, a tél közepében,
Tavasz...
» Kezemben tartom a szivedet
Kicsi testvér, a kezemben tartom
a szívedet:...
» Jer közel, édes...
Jer közel, édes! Így, az ölembe,
Szép fejedet...
» A szerelem
Minek mondjátok egyre, szüntelen,
Hogy: égi...
» Dal
A vágyaim: smaragd s rubinkupék,
Kín-sineken...
» Epedő szerelem
Mind csak mese, mind csak mese,
Amit költőink...
» Mert szemben ülsz velem …
Mert szemben ülsz velem s csak a te arcod...
» Leánykérés
Fehérzimankós téli éjszaka
Éjféli miséről...
» Szerelem
Nékem a sors szerelmet adjon,
Szívemen égjen el...
|
