|
Nékem a sors szerelmet adjon,
Szívemen égjen el az asszony,
Ha megcsapja a láng fuvalma,
Csókomtól váljék hervatagra.
Gyönyörben, kínban rámboruljon,
Piros hajnalból éjbe hulljon,
De lelkéből ezerszer áldja,
Kiért ily gyors a hervadása.
Keservet vélem elviseljen,
Szédüljön sötét sziklaszirten,
S ha életét e kéz megtörte,
Szeressen akkor is örökre!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem édene
Eszemadta kisleánya, gyöngyalak,
Hej, mióta...
» Keserű kín
Keserű kín és gyötrelem
Volt énnekem a...
» Legszebb versem
Az első versem rossz és hosszú volt,
s tőlem...
» Bimbók
Tavaszodik. Gyönyörtől
Liheg az ébredő...
» Dal
Szép szűz! mikor szivem deli
Pompájú képed'...
» Mező
A vén diófát fejsze ölte meg,
a gyöngyvirág...
|
