Mind csak mese, mind csak mese,
Amit költőink énekelnek,
Dícséretére epedő,
Eszményi, tiszta szerelemnek.
Nem ég a legszebb láng soká,
Ha táplálékot nem találhat,
Bolond, ki cél nélkül csatáz,
Míg elfáradva összeroskad.
S ha már könyörgve porba hull
A föld ura - leány elébe,
Méltó, hogy keble édenét
Ez is legott megossza véle.
Kinek lelkéből már kihalt
Ez öntudatnak bűszkesége,
Nem érdemes, hogy férfiú,
Nem érdemes a lány kegyére.
S a lány szivében hogyha nincs
E szent törvénynek öntudatja,
Szeresse lánytársát, hisz azt
Eszményi tisztán imádhatja.
Csak most szeretlek még nagyon,
Mióta, lányka, már enyém vagy,
Minden csók, minden ölelés
Szivemre újabb láng gyanánt hat.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Egy régi nőnek A múltak májusába
Eljössz-e még velem?
A...
» A bátortalan szerelem Búsan rejti bánatos szivében
Lángszerelmét a hű...
» A szerelem Minden földi öröm bajjal párosodik,
Kívánatink...
» Szusszanó Szép vagyok? Szép!
Igazán? Gyönyörű!
Te tudod?...
» Őszi séta A felhők újra rózsaszínbe' játsznak
És újra...
» Tószunnyadó Tószunnyadó békességgel,
elülő végtelenséggel
ó...
» Ne kérdezd kedvesem Ne kérdezd, kedvesem, hogy min tűnődöm...
» Azt mondod... Azt mondod: egy őrangyalt ád az Isten
Minden...
» Mi ez mit szívemben érzek?... Mi ez, mit szivemben érzek,
S mit nem mondhat...
» Lillimhez Némán hallgat az éj, s titkunkat béfedi,...
» A holdhoz Hő vágyaim csak érted égnek,
Oh csendes éjek...
» Vallomás Élek, mint szigeten.
Mindennap térdre...
» Nem szerethet mindenki Fontos, hogy megtanuld: nem
szerethet téged...
» Vilma könyvéből Kedves kisasszony, mondok valamit:
e szó:...
|