|
Halk, hosszú árnyak lejtenek köröttünk,
S már búcsúzón a véres alkonyat
Szárnyával meglegyinti arcodat.
Egy bűvös perc varázsa száll reánk.
Ajkunkon elhalóban a beszéd.
Két lélek zengi némán énekét.
Két szív között rejtelmes szikra pattan.
És ajkamon egy édes szó lebeg:
A nagy, kimondhatatlan...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szeretem
Szeretem az égnek csillagtáborát.
Szeretem a...
» A holdkóros apród története
A hold, az alma-báju bolygó
- Mondják -...
» Között
A levegő nagy ruhaujjai.
A levegő, amin...
» Levél
Szállást adtál, egy éjszakára
megosztva párnád....
» Egy szenvedély margójára
A tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a...
|
