|
Hiába akarlak kitépni magamból,
Örök rendelés háncsa kötöz;
A lelkek kertésze lelkembe oltott,
Nemes ágat vadon fa tövihöz.
Hiába akarlak letörni szivemről,
Belémhegedtél mélységesen,
Nem vethet ki fölsebzett rostjaimból
Ezer kétségnek vihara sem.
Csak az, hogy te is élsz e szikes világban,
S hogy tudlak, s hogy szabad gondolni rád,
Leverte álmaim vackor gyümölcsét,
S elűzte a képzelet hamis madarát.
Csak az, hogy az emlékezés viaszában
Őrizhetem arcod vonalait,
Kifakasztotta szerelmem alvó lombját,
Hogy zúgva tört föl az eleven napig.
Örök életben és örök halálban
Élsz bennem és élek benned én, -
Nem válhatunk el... ó, le ne hervadj,
Drága virágom: remegő remény!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem szeretlek!
Nem szeretlek! - Nem és nem! Nem szeretlek!
Mégi...
» Fáj...
Fáj a léted,
mert nem vagy velem,
Fáj a...
» Nők
Nem kamasz-szerelem kis hevületében
beszélek.
A...
» Rhédey Catharina kis-aszszonyhoz.
Meg láta Ámor
Egy kis Leánykát, -
Szép, és...
» Boldog pár
Egy titkos ah felém, s egy elpirúlat,
Arc...
» Fölöttem süt a hold
Letörlöm-e arcodról az esőket csókjaimmal?...
» Szerelmemet ha vizsgálom...
1.
Szerelmemet ha vizsgálom,
Álnokságát...
» Ha szeretlek...
Ha szeretlek, akkor hazugság,
Amit igaznak...
» Eggy Ifjú a jegy vissza-adáskor
Daura! míg engem szerettél
Míg szemem közzé...
» Vágy
Minden atomra fény szitál;
Az égbolt...
» Szakítottunk
Te véresre csókoltad a számat
és lihegve...
|
