Egy bizonyos pillanatban azt gondolta a férfi:
Mit nem adnék a boldogságért,
ha Izlandon most melletted lehetnék
a nagy mozdulatlan nap alatt
és megoszthatnám veled ezt a percet
ahogy osztozunk a zenén
vagy egy gyümölcs ízén.
Ugyanebben a bizonyos pillanatban
a férfi ott áll mellette Izlandon.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A távolból Repülj, lágy énekem,
Susogló szárnyakon,
El...
» Ősz Ősz, hervadás, ború. — A szürke égen
Szomorú...
» Lelkemből szólva Ne kérdezz a szavakról többet, ó, barátom,
A...
» Száz alakba Száz alakba öltözik szerelmem,
Száz alakban...
» Boldogság Hol vagy, hol vagy életünknek
Szép tündére,...
» A' Le-szált Galambhoz Ne menj szelíd Galamb, ne menj előttem,
Nem...
» Szórakozott szerelmes. Szerelmes ifjú, hő szivével
Mindég csak ott,...
» Sohasem volt az szerelmes Sohasem volt az szerelmes, aki
Mondja, hogy...
|