|
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi zápor fűszere a földnek;
lelkem miattad örök harcban él,
mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
csupa fény és boldogság büszke elmém,
majd fél: az idő ellop, eltemet;
csak az enyém légy, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lássa kincsemet;
arcod varázsa csordultig betölt,
s egy pillantásodért is sorvadok;
nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
részeg vagyok és mindig szomjazom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Aki sok szépet
Aki sok szépet mondott el hiába,
szűkszavú lesz...
» Mi vonja...
Mi vonja ugy fejed a te kis kezedre?
Tán a mik...
» A holdhoz
Hő vágyaim csak érted égnek,
Oh csendes éjek...
» Helyek, szerelmek
Nem leltem meg soha
helyem, hogy mondhatnám
...
» A kit szerettünk
A kit szerettünk, nem feledjük,
Bármit...
» Haladt...
Haladt és partot ért a sajka,
Kiszáll a vándor...
» Fehér rózsa
Halvány és szende vagy,
Mint gyönge rózsaszál,
...
|
