|
Pennámat mérges nyíllá már nem faragom
Odavan minden háborgásom, haragom.
Feladom minden őrült eszmém, bogaram.
Dalaim éles sólyomszárnya odavan:
Sárból felrepülni kár,
Mikor égig ér a sár.
Sanyarú lelkek, isten légyen veletek
Hamuvá égett bennem rég a szeretet
Szivemet kővé, vérem savvá nevelem,
Búcsúzom tőled édes, kínos szerelem,
Kő a szívem, jég a szám,
Kiröhögöm aki szán.
Botomat immár koldusbottá faragom,
Feladom minden háborgásom, haragom
S mialatt állja rozzant láb és tüdő,
Járom a táncot, bárhogy szól a fütyülő:
Nem kívánok egyebet,
Csak egy falat kenyeret.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Várok rád
Várok rád tereken, utcán,
a megbeszélt...
» Rólad beszélek mindig
A teremtés sötét barázdái fájnak
énbennem s Te...
» Feleselő
Tudod, hogy mi a szerelem?
- hogy vele igen -...
» Ne mondd e szót
Ne mondd e szót ki: szerelem.
Ne mondd! Az íze...
» Sirhatnék
Sírhatnék... Élted késő alkonyatán
Gonoszul...
» Felcserélt szenvedélyek
Fájó, nehéz az olyan szerelem,
amit nemcsak a...
» Hagyj, ne fürkéssz
Hagyj, ne fürkéssz, hiába fáradsz:
van éj,...
» A reggel langyos és arany fényében úszva
A reggel langyos és arany fényében úszva,
harmat...
» Találkozás
Az asszony víg, dalos volt, - kacaja,
Mint...
|
