|
Elaludt a tónak ringatója,
Elaludt az esti szél,
Nyugszik a hab szőke kedvesével,
És hogy boldog, arról nem beszél.
Elaludt a lélek ringatója,
A zajongó gerjelem,
Szép fejét lehajtva kebelemre
A leányka, némán ül velem.
E haboknak, majd ha fölriadnak,
Virulóan int a part: -
Szirt van ott, kopár szirt, a lemondás,
Merre vágyink hullámzása tart.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Buza közé...
Buza közé száll a dalos pacsirta,
Hogyha magát...
» Azt kérdik...
Azt kérdik, hogy mért szeretlek,
Mért imádlak,...
» Dal a dús királyról
Tudod a dalt a dús királyról?
Mindene volt, mit...
» Ideál
Hón szeretlek képzelet leánya,
Bár valód miként...
» A csermelyhez
Oh, csermely, arra térsz, látom,
Csendes...
» A te szemed...
A te szemed, a te szíved
Aranyos nap, rózsa...
|
