Létem ha végleg lemerűlt
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantu mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mint a' sziv túlvilágának... Mint a' sziv túlvilágának
Megfoghatatlan...
» Félhomályban Ott ültünk némán, édes félhomályban,
Te...
» A szolgalegény Fáj a szivem, majd meghasad;
Szeretnélek, de...
» Nem is lenne... Nem is lenne azután szó
Galamb búgásáról,
Rózsa...
» Megfagy a szív, ha nem szeret Megfagy a szív, ha nem szeret;
És ha szeret,...
» Reszket a szivemnek... Reszket a szivemnek
Minden fájó hurja,
Pengeti...
» De ha mégis? Gondoltam: drága, kicsi társam,
Próbáljunk...
|