|
A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a szív, a koldus,
Tovább énekel.
Mi remény volt régen,
Emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz
Tűnt szépek után!
Ami emlék, szebb is,
Mint az, ami él,
Romok is ragyognak
Hűs hold fényinél!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Boldog vagyok...
Boldog vagyok, boldogabb a rózsa
Bársony szirma...
» Egy nap meg egy éj
Egy nap meg egy éj, mit a mámor adott,...
» Az én lelkem feketébe öltözik...
Az én lelkem feketébe öltözik,
Cziprusfának...
» Elfojtódás
Ó sírni, sírni, sírni,
Mint nem sírt senki...
» Rozmaringszál
Nem vagy lefesthető, leírható.
Hogy mondjalak...
» Barna Penny
Ifjú vagyok suttogtam,
Később, hogy túl...
|
