|
Menekvés?
Tőlem?
Mit ér?!
Mig én vagyok én s te vagy te; míg
Ketten vagyunk a világban, én
A szerelmes és te a kőkemény.
Egyik üldöz, a másik fut s búvik.
Már félek, az életem kudarc.
Valóban, mint egy végzet, olyan;
És bárhogy igyekszem hasztalan;
De mi kár, ha vesztes e földi harc?
Csak torna ez, ideget edzeni!
Szárítsd fel könnyed, ugorj, kacagj,
Ha elestél, ujra kezdeni:
E hajsza az Élet, ennyi csak!
Még egyszer villantson szeme rám
Egy sugarat ebbe a ködbe, s én
Ha összedől remény-palotám,
Újra épitem! bár szökevény
Örökké s
Hűtlen
A cél!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fátyol
Féltésemnek fátyolával
Édes arcod hadd fedem...
» Elpanaszlom a szomorufűzfának...
Elpanaszlom a szomorufűzfának:
Fáj a szivem,...
» Annának
Az ősz teríti dús, rőt szőnyegét
A nyár halott...
» Üzenet a sirból
Zokogva bucsuztál síromtól,
Szerettél nagyon,...
» Ugrira
Megcsaltál, s haragom kezdett lázadni; de már...
» Nem történik semmi kétszer
Nem történik semmi kétszer,
minden új a nap...
» Mért nem születtél te...
Mért nem születtél te
A mi kis falunkban,
Ott...
» A levél
Hétfő. – Ez a nap elveszett:
Nem kaptam...
» Itt lakik ő
Itt lakik ő. De mostan nincsen itthon.
Elutazott...
» Tudja a jó isten...
Tudja a jó isten,
Én megházasodám,
Kedves...
|
