|
Az ősz teríti dús, rőt szőnyegét
A nyár halott vállára csöndesen.
Én kedvesem, én hűtlen kedvesem,
Te hallod-e a hervadás neszét?
Hajadnak bársonyát zilálja-e
Az elmúlásnak dúdoló szele
És a halál hűvös lehellete
Az ajkad bíborát csókolja-e?
Vagy rajtad nem fog a szörnyű varázs,
Mely minden szépség átka erre lenn
S megvéd minden rontástól énekem,
Ez örök vágyból szőtt tündérpalást?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Elpanaszlom a szomorufűzfának...
Elpanaszlom a szomorufűzfának:
Fáj a szivem,...
» Fátyol
Féltésemnek fátyolával
Édes arcod hadd fedem...
» Élet a szerelemben
Menekvés?
Tőlem?
Mit ér?!
Mig én vagyok én s...
» Intés
Mért mind távolban keresnéd?
Im, oly közel van...
» A paprikajancsi szerenádja
Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora...
» (ismeretlen)
Szeretném ajkad izét szomjazni olthatatlanul,...
|
