|
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed kútjában öngyilkos leszek.
A tőr kihull kezemből. Térdre estem
eléd. Gyűrött zsebkendőt lengetek.
Bőrig vetkőzöm és tovább. Kitárom
magamat, oly mezítlenül, ahogy
anyám megszült. Nincs tőled e világon
védelmem, csak ha védtelen vagyok.
Fiat, barátot, mindenkit feladtam
miattad. Már az első pillanatban.
Oly jólesett! Bokádat csókolom.
Ne emelj fel. Eszeveszett kamasznak
hullok lábadhoz. S így vagyok magasabb:
a csillagokba ér a homlokom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Néma csönd
Néma csönd az égen, néma csönd a földön...
Méla...
» Sugár
Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürüs...
» A vak szerelem
Phryne az ég havánál
Fejérbb alakkal...
» Vágyak
(a Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
...
» Szerették egymást
Szerették egymást!
Kék ajkuk megszenvedte a...
» Szerelemben a szerelem
Ámor, fehérré s vörössé ne tedd
a gyönyöreimet
...
» Mondják, hogy szép
Mondják, hogy szép, és én semmit se mondok,
mond...
» Megyek feléd
Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna,
hogy itt...
|
