|
Szelíden mint a szép esttűnemény,
Lángarcodon kecseddel, mint Auróra,
Mosolyogsz reám, sötét sohajtozóra,
S megenyhül sorsom, a vad, a kemény.
De most nem tűnsz fel nékem, jobb remény,
Fennrévemtől köd, szél, hab messzeszóra,
Faggat, gyötör, remegtet minden óra,
S küzdell keblemben minden érzemény.
Ah jőj, s ringasd el e nagy kínokat,
S Endymionként a szent rózsaberken,
Hagyd, éljek boldog istenálmokat.
S ha lelkem e varázskarból felserken,
Mint kedvesét Chitóne lángjai,
Lepjék orcámat hölgyem csókjai!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Bűvölő
Tavaszi éjszakán gondolj reám
és nyári éjszakán...
» Városba érés
Elbúj a' nap, mindjárt fénnyével áldozik;...
» Valami nagy...
Valami nagy, mély szerelem hiányzik,
Valami...
» Rádgondolva
Nyitott ajtajú börtönben járok
Elmenni hozzád...
» Búcsú
Majd álmaidban meg-meglátogatlak,
mint messzi...
» Két asszony
A tenyered forró, Meám,
fölforr a könnyem, ha...
» Ha én kedvesemről gondolkodom
Ha én kedvesemről gondolkodom,
Egy-egy virág...
» Virág
André Derainnek
Ott hová belibbenni...
|
