Mikor fölnyíló ajkaidnak
virágos ösvényein át
felém leheli a rózsaillat:
ajkaim a csók mámorát
szomjazva mélyen elpirulnak
és elborítanak a vágy
gyönyörével, ha rádborulnak.
Mert a csók nedvei lehullnak
a szívbe, s elcsendesitik
a szemed lángjától kigyulladt
szerelmi máglya tüzeit.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nagyon közelbe kerültünk Kezdetben tán nem is hevültünk
S mégis:
Szép,...
» Az Ezeregyéjszaka meséiből Ó, jaj, szegény pilláim álma elveszett,
Add...
» Tudjátok-e Tudjátok-e, a szerelem mit ér,
s hogy...
» Tűz és viz Egy tűz van csak erős, és egy víz árja...
» Rád gondolok Rád gondolok! - Úgy indázlak közül
gondolattal,...
|