Halkan mondjad, - hangosan hallik, -
vissza ne verjék messzi falak.
Leírni talán nem is szabad.
Orcádra fessed rózsaszínnel,
bújtasd mosolyos csigaházba,
didergésbe és könnyű lázba.
Rejtsd pillád alá, meg ne lássák,
akadó lélekzetbe vessed.
Hogyha szereted, így szeressed.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Jutok-e eszedbe? Jutok-e eszedbe
Hűtlen boldogságom?
Nekem most...
» A lányka szobor előtt Lányka! ne hódolj a csáboknak az ifju...
» Megcsókolom csók-kisasszonyt Megcsókolom Csók-kisasszonyt,
Ki biztosan finom...
» Fenn és lenn Óh, izgalmak rokonsága! Vakít
a roppant hő,...
» Szerelmesek Itt fekszenek a fűben:
egy lány meg egy...
|