Ültünk együtt a kertben csendesen,
s egymásra néztünk szerelmesen.
Ő hallgatott, és én is hallgattam.
Kezemben a kezét simogattam.
- Én szép virágom, Rózsakoszorúm!
mért néz reám ily édes-szomorún?
Nem felelt, csak elmosolyodott.
Az Isten tudja, min gondolkodott.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Virágnak mondanálak Virágnak mondanálak,
A rózsa, liliom,
Mint egy...
» Magammal cipelem a szívedet Magammal cipelem a szívedet (az én szívemben
cip...
» Enyém vagy! Enyém vagy! Megragadtalak,
Rejtelmes álom,...
» Őszi hangulat Szívem, ha majd a vándor-útra lépve
utánad...
|