|
Aranyom, én kies parti termőfád
Akartam volna lenni.
Zengő tavaszu, őszi mámoru,
Sok virágos, bűbáj-gyümölcs-hozó
S nem lehettem, látod, semmi:
Vén tarkómon a kétség megfogott
S az életem is sietős lett.
Valamikor csupán Tetőled
Akartam volna mindent
S most mindenkitől a semmit
Olyan bolondul akarom,
Minthogyha megint fiatalon
Indulnék a Zavarba,
Mely Életnek neveztetik
S melynek beléndek-magvaiból
Ropogtató, friss fogakkal
Annyit ettem.
Nem szerettem
Soha Náladnál senkit busongóbban,
Vágyóbban és ismerőbben,
Tenger-rosszban és csermelynyi jóban,
Ahogy vagy és aki vagy.
De, nézd, a napom olyan kevés,
Elérni olyan lehetetlen
S csapongni és tévedni százfelé
Olyan gyönyörűség,
Olyan vitézség, olyan hős-tett.
Arany, ne hidd, hogy bucsuzom Tőled,
Csupán magamtól bucsuzom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A lelkem fáj...
A lelkem fáj... Isten ne adja,
Hogy most belém...
» Mindig velem
Én emlékszem, már játszottunk együtt mi
Nagyon...
» Játszottam a kezével
Még most is látom a kezét
hogy ágazott az ujja...
» Szeretlek
Benned szikrázó halmazban hever
sosem sejtett...
» Coronatio
Annának víg bukását, könnyű vesztét
Jelentik...
» Remete a bálban
Félig nyitott asszony-szemek
Mint gyémántok a...
» Telefon
Hallom a hangod messze, mélyből,
Egy régi...
» Szerelem
Messze, a kéklő üveghegyeken
él egy madár, a...
» Szerelmes Ének
Hajaddal arcodat miért rejted te folyton?
Az...
» Feleselő
Tudod, hogy mi a szerelem?
- hogy vele igen -...
» Megnyugvás
Hogy síri álma közeleg
A természetnek, gyász...
» Nagyok a szerelem kínjai, de nem szeretni nem lehet
Amennyivel egy szem köles parányibb
a...
» Halott szók hona
Vágyaim ma nagy, karcsú jegenyék,
valami...
» Geneviéve
látkozott leánya a halálnak,
a szerelemnek s...
» Tűnődés
Kíváncsi játék és szeszély
a szerelem...
|
