|
Forrás folyóba ömlik,
folyó az óceánba;
az egeknek folyton özönlik
vegyülő suhogása;
magány sehol; isteni jel
s rend, hogy minden tünemény
keveredjék valamivel -
Mért ne veled én?
A hegy csókolva tör égbe,
habot hab ölel, szorít, átfog;
egymást ringatva, becézve
hajlonganak a virágok;
a földet a nap sugara,
a hold a tengereket:
minden csókol... - S te soha
engemet?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nincs mindig vége
A szerelemnek nincs mindig vége,
Hiszen te...
» Az első szerelem
Szívem zsenge szerelmeit
El nem törli tehát a...
» Lány-szerelem
Nagyon meggondolandó
kivel fekszel egy...
» (ismeretlen)
Volt egyszer egy mese,nem mondtuk el végig,
nem...
» Alázat
Szeretném elmondani végre egyszer,
mi vagy...
» Bujócska
Mint rendesen, ott a gitár, a helyén;
ablakban...
» Nászi ének
Szeretlek. Ám előtted nem kuszom.
Öblös...
» Magányosság
Égi csendesség fedező homálya
Leng reád, ó...
|
