A dal szárnyára veszlek,
s elviszlek, kedvesem,
a Gangesz-parton a legszebb
ligetbe röpülsz velem.
Ott szelid holdsugárban
virágzó kert susog.
Rád, nővérünkre várnak
a lenge lótuszok.
Ibolyák enyelegnek halkan,
fenn csillag nyúl magosan.
Mese csordul a rózsák ajkán,
rejtelmesen, illatosan.
A gazellák rád függesztve
szemüket, néznek komolyan,
és hallod, amint messze
morajlik a szent folyam.
Leheverünk a gyepre,
hol pálmák árnya ring,
s álmodjuk mindörökre
szerelmes álmaink.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kis lány dala Kérdik: miért fedem
Kendőbe szememet,
Mikor...
» Jég alatt alvó vérfolt Szerelem, díszem te voltál,
nyáréjjel fölénk...
» Könyörgés Egy tenyérből másikba. Billeg
le-fel a fél...
» Látogatók A házakat elnyelte a hó
az utakat befújta a...
» Az áhitott csömör Csak egyszer, csak egyszer
Rakhatnék elébük...
» Szilfa A mélységet ismerem. Tapintom a gyökeremmel.
Te...
» Nagynéha Nagynéha emgem is tudnak szeretni
lány-arcú,...
» Csak ez A sötétben
megütsz valakit, aki szeret,
megüt...
» Játék Gyerekké tudnék lenni újra!
Játsznánk a földre...
» Álmok Ha a robotban kimerülve
Párnámra hajtom bus...
» Sonett Dalok, mik éjszakáknak bús méhében fakadtak,
Sza...
|