|
Csipős az éj és a huszár
Busan lép fel s alá:
Ő az, ki a gyöngyéletet
Fennen magasztalá.
Nyomán ropog, sivít a hó
És a legény sohajt -
Gondolkodik, tiz éve hogy
Mikor telik be majd.
Kancsók között nem fútt a szél
Az átkozott tanyán,
Hol kedve gyúlt csillámruhák
És fürge mén után.
Lelkében visszavándorol
Kedvelt övéihez -
"Ha megkerűlök Erzsiből,
Beh szép menyecske lesz!"
Többé nem oly csipős az éj,
Hogy megbusitaná -
Fagyos bajszát simítja meg,
Vigan lejt fel s alá!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ne kérdezd kedvesem
Ne kérdezd, kedvesem, hogy min tűnődöm...
» Vers cim nélkül
Keresni, várni, semmit sem akarni,
Szeretni,...
» Koncert
Szemem lehúnyva hallgatom
És föligézem...
» A szó
Valakiben vagy valahol,
Verőfényben vagy tán...
» A szeretetről
Valakit, valamit szeretni kell.
Istent,...
» Napszakokba és szerelembe
Napszakokba és szerelembe
rejti magát a...
» Lillimhez
Némán hallgat az éj, s titkunkat béfedi,...
» Az én szívem
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik...
» Pók-románc
Pók-korában jól ismertem
kegyedet.
Lenge háló...
» Ballada a hajdani hölgyekről
Mondjátok, milyen véget ért
A szép római dáma,...
» Piano
Most olyan szép vagy és én érzem,
hogy talán...
|
