|
Megint tavasz van és megint panasz van
Szívemben, ebben az örök kamaszban.
Mert fiatal még és nem értik őt,
Repül, mint a nyíl, mit Szerelem kilőtt.
Repül, de már nem várják szívesen
Az ifjak és a vének kedve sem
Derül reája s úgy borul föléje
Az ég, mint hűtlen szép szemek kökénye.
Ravasz tavasz, ne játssz velem hiába,
Ne csalj, színek és fények orgiája!
Ha jő a tél majd s hímez jégvirágot,
Én akkor is még múltak májusában
Emlékek orgonáit tépve járok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az én szivem
Az én szivem sokat csatangolt,
de most már okul...
» Felgyógyulásomkor
Lázas álmaimban
Angyal szállá hozzám,
Egiektől...
» Hazugság nélkül
Hogy ámítni nem tudtuk egymást,
Friggyé ez úgy...
» Az újj bor
Be jól esett, te kislyány,
Zsendült cseresznye...
» Kapcsolatok
Templom a természet: élő oszlopai
időnkint...
» Rómeó és Júlia
Pacsirta szólt már künn a lomb alatt
És Rómeó...
» A bátortalan szerelem
Búsan rejti bánatos szivében
Lángszerelmét a hű...
|
