|
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Imádság
Imádkozom: Vegyétek őt körül
Rajongva, tiszta...
» Tiszta szerelem
Oly jó szeretni Téged
lengsz, mint illatos...
» A viaszbaba
Sovány, kicsiny volt nem magaska,
Füle helyén...
» Hogyan?
Mint rózsa, ki még bimbó, halvány.
Mint alvó...
» Veled Örökké...
Veled örökké! Ó mi szép,
Mily édes lesz az...
» Hajnali hársak
Arra ébredtem fel, hogy szeretlek.
Tudom, nincs...
» A kedves halála
A férfi csak ezt tudta a halálról:
hogy elvisz...
» Beteg szívemet hallgatod
Téged keresve útján, harcán,
Milyen bátor, erős...
» Kötődés
Magamban hordom a szívedet,
a szívemben...
|
