|
A Szépség lányai közt nincs
gyönyörűbb ma nekem;
hangod úgy elbüvöl, mint
szerenád a vizen:
dalok komoly varázsa
terül az óceánra,
ragyogva vár a hullám,
a szél megáll az útján:
s fény-láncát húzva elring
a hold a mély felett,
amely úgy szendereg, mint
egy álmodó gyerek:
így hajlik önfeledten
feléd a szomju szellem,
csöndes, nagy odaadásban,
mint vágyó tenger a nyárban.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fa leszek, ha..
Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat...
» Nők
Nem kamasz-szerelem kis hevületében
beszélek.
A...
» A szerelmes vitézhez
Ámor múlattába
Egy sisak aljába
Nefelejcset...
» Így
Halkan mondjad, - hangosan hallik, -
vissza ne...
» Az első csók
Jár a szellő édesen susogva,
Vágy, szerelem...
» Úrnőm szeme
Úrnőm szeme nem nap, sehogyse; rőt
ajkánál a...
» Én és a festő
Igy ült, így nézett, haja így folyt hattyu...
» Csak egymáshoz
Ha most, mikor oly érthetetlenül nehéz a...
|
