Geneviéve
látkozott leánya a halálnak,
a szerelemnek s más veszedelemnek,
a csókjaid megint... | Amióta
Amióta megláttalak,
Szebben süt a nap le rám
És azóta százszor szebben
Dalol a kis... | Miért?
Miért kell nekem könnyes szemmel megállni
minden viharvert, árva tölgy előtt,
mért kell nekem az... | Első szerelem
Szép a rózsa hajnal-ébredése,
A leányka arculatja szebb volt.
Messze bércek kékellő... | Ki vagy?
Nem tudom, szólítják-e még galambomnak a nőket,
nem kérdeztem soha, hogy boldog vagy-e,
de te nem... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
Hulló könnyek
Ok nélkül hull könnyem
szívem fásult , beteg "
Könny hullik szívemben
mint a városra eső
kés... | Mégis...
E bánatot magammal hurcolom,
Ez ódon poggyász ősi útitársam,
Tartalma: szerelem és unalom
És nem... | | Várjon
Nem, nem. Rúzsos lesz. Auu, ne bántson.
Engedje már el a kezem.
Nem! Idelátnak. Ne... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
Utóhang
1
Az én tragédiám rövid volt,
szenvedtem, álmodtam sokat;
hová tekinték, tárt... | Kár volna értted
Futó sorból rontva kidőlten,
Nem is vagyok talán már,
Nem is lehetek az Időben.
Jóság-rohamaim... | Nyári hajnal
Becsuktam a könyvedet, nincs tovább.
Az álom múlik, ébredek:
mint elhagyott tájak a... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
Nénia
Könyvekre hajtom le fejem,Mint fáradt vándor sírhalomra;
Könyvek, ti bölcs és végtelen
Sírok, nem... | Csend
Hallod-e, kedves, kezem fölemeltem –
hallod-e: zúg…
Ugye, a magányost, bármije... | Ülünk egymás mellett
Ülünk egymás mellett a padon.
Ülünk egymás mellett némán, hallgatagon.
Ő nem szól hozzám, és én... | Az én lelkem feketébe öltözik...
Az én lelkem feketébe öltözik,
Cziprusfának tetejére költözik.
Magára szed minden sötét... | Csillagos az ég...
Csillagos az ég, szép csillagos,
Rózsafa levele harmatos:
Könnyemtől harmatos levele,
Éretted,... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
Mutamur
Emlékszik az arany napokra,
Ugy-e, emlékszik, édesem?
A lugas árnya enyhén fedett be
S ott... | Valakinek
Valakinek
Szép, büszke, fárasztó, kevély
Jéghegyein a gondolatnak
Jártunk kettesben,... | Eltüntél, mint a szép nyár...
A páholy csupa fény volt:
Az első emelet.
Kacér sapkád az büvölt
És gyilkolt a szemed.
Azt sem... | Boszú
Kecses tavasz virúla;
Vidám tekintete
Berkemnek kebelébe
Rózsákat űltete.
Mosolygtak a... | Éjfélkor
Tündöklő csillagok,
Lobogva fényletek:
Hajh szívem is lobog
Mint a ti fényetek.
De kebletek... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
