| "Szeret-e?" Kérdezi a lány
S hang nem felel a bércfalán
Csak csönd, csak néma csönd. | Itt hagytál, mint levél az ágat,
Erdőt a vándormadarak,
Elvitted mosolyod sugarát
És szívem... | Én szenvedek, s pedig miattad,
Miólta szívem elragadtad,
Édes kegyetlenem!
El-elhalok, mihelyt... | Még nem hiszem, hogy ne lehetett volna
élni: - lehetetlent ostromolva,
hát próbálom önvesztő... | Néha úgy érzem, hogy a megfoghatatlant akarom megfogni, néha meg azt, hogy jeget ölelek, és mire... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Akármilyen rossz is így, még sokkal szörnyűbb lenne, ha soha nem találkoztam volna vele. Szeretni... | Letörlöm-e arcodról az esőket csókjaimmal? -
oly mindegy ez ma már nekem.
Ahogy az ősz a fagy... | | Egy lány hiánya ott,
emitt egy másiké,
mellek és hozzá karok,
ajkak hiánya, hátsófeleké,
melyek... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Elhervad az ajkad gyenge virága:
Mert nem csókoltam meg az ajkad.
Elfonnyad a melled két drága... | Amíg szeret valaki, addig bosszantják a szeretett személy testi elhanyagoltságai; amilyen mértékben... | Miért nincs más rajtad kivül
szememben ebből a világból,
mely elsötétül és kihül? |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Nem fájhat úgy a betegek testének,
Ha éles vas jár át sebeiken,
Nem fájna ugy, ha tűzzel... | Nem, nem. Rúzsos lesz. Auu, ne bántson.
Engedje már el a kezem.
Nem! Idelátnak. Ne... | Akadt néhány újabb szerelme. De az első emléke valamennyit elrontotta; s hol volt már a vágy heve,... | Nem szerettem őt soha. Volt egy idő, amikor szerelmes voltam belé... de csak azért voltam... | Gyötrelem volt, de öröm is hiányod
hisz benne voltál. Ha a meghalás
görcsében emléked is semmivé... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Vallásom volt a szerelem -
És te angyal fölöttem,
Nekem a világ sem elég;
Én a boldogságnak... | Gyere, s valld be, hogy nem szeretsz,
úgy elhiszem, hogy rég szerettél.
S ha érzem már, hogy... | Miért hinnék tebenned?
Egész mivoltom keserű,
keserűen szeretlek,
mert másképp nem tudok.... | És látom őt, és elveszítem őt,
és szenvedek, mint egy kis
napsütés a hideg vízben. | Őt szerettem első szerelemmel,
Érte gyúltam őrült gerjelemben,
S haj, a végzet elszakaszta... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
