|
Láttál-e oly jeget, melyben meleg legyen?
S tüzet, mely fagylaló borzadást tegyen?
Jer tapogasd! én azt mellyemben viselem,
Meleg jég, hideg tűz, a tilos szerelem.
Meleg jég, hideg tűz a tilos szerelem.
Oly keményszívűek sokszor a leányok,
Mint marpesszusi kő s parusi márványok,
Pedig lágy húsnak kell ott a szívnek lenni
Ahol minden nyílnak könnyű sebet tenni.
De én a lágyságot, nem a keménységet
Érzem, engem e tűz fagylal s ez jég éget;
Lágy is lehetsz szívem, ha mind hús lehetett
Vólna is ami már éltemben illetett.
Ah! de bár se kemény, se lágy ne lett volna
Szívem, hogy ennyi sok kín ne marcangolna;
Ah! könnyebb szív - könnyebb vér nélkül hagyatni;
Mint szeretni a hív szívet s nem láthatni.
Seb ez, s nagy tűz, égni, s meg nem emésztetni,
Csúfság amit Venus el szokott követni;
Sokszor egy-két órát megjutalmaz nappal,
S néha két esztendőt két lopott hónappal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Távolból
Hiába sohajtok feléd,
Köztünk leányka, nagy a...
» Egy szó
Ha a megsértett szenvedély
Szivemben föl nem...
» Szép lány panasza
Szememben forró tenger vize szédít,
és annyi...
» Azóta várlak
Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan,...
» Várjon
Nem, nem. Rúzsos lesz. Auu, ne bántson.
Engedje...
» A tihanyi Templom-hegyen
Mennyi ég! Mennyi kék! Zöld! Mennyi
Balaton,...
» Ki vagy?
Nem tudom, szólítják-e még galambomnak a...
» Éloa!
Álmatlan, hosszu éjszakákon
Neved susogja lázas...
» Várás
Hogy várlak! hogy esengek!
Szívem miként...
» Megnyugvás
Maradj velem te csöndes szürkeség,
Te...
|
