|
Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan, szótlanul:
Lelkemben első tavaszom
Egész világa felujul.
Nótás az erdő. Dalra, dal.
Fölöttem napsugaras ég.
Te hivsz, követlek s ajkamon
Vágyak olthatatlan szomja ég.
Csalsz, csábitasz. Rabod vagyok.
Bérc, völgy hiába intenek.
Követtelek... És akkor is
Hulltak a hervadt levelek.
Azóta várlak... alkonyul.
Nőnek az árnyak, még se jösz.
Múlnak a vágyak, hull a lomb.
És itt az ősz...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Éloa!
Álmatlan, hosszu éjszakákon
Neved susogja lázas...
» Örök bú
Tódul a felleg; barna éjbe vonja
A látkört,...
» Egy mozdulat
A síró s hencegő érzésből, tépett szívem,
Az...
» Vendég a szobámban
Lelkem sötét szobájába
Lábujjhegyen - meg ne...
» Te is tudod
Esik eső
Szakad, szakad
Szeretnélek
De nem...
» Játszottam a kezével
Még most is látom a kezét
hogy ágazott az ujja...
» Elég
Nekem az is elég, hogy megláthattalak,
megölelhe...
» Amikor a holdra bámultam s a távollevő kedvesre gondoltam
A hold a fényes tengeren dereng és
hatalmasan...
» Kristály
Budapesten jár most a kedvesem,
biztosan átmegy...
|
