|
A parton álltunk. Tavasz fiai,
Acélosak, bizakodók, szüzek.
Hivott a tenger, szava egyszerü.
Izzott a vágy, máglyáztak a tüzek.
És elindultak az élet-hajók,
Arany vitorlás, büszke paloták.
A partokon én vártam egyedül,
Értem nem jöttek igéret-csodák.
Az én hajóm, egy furcsa kék hajó.
Sem ékessége, disze, bibora.
Hivott a tenger s aki elkisért:
Kormányos kedvem, dacos cimbora.
Örvénybe csendesül a gyáva szó.
Az én hajóm is látták hajnalok.
Lázas szerelmek égtek árbocán,
Csipkézték dalok, üdvök, sóhajok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Lotti
Szép tavaszom mezején, mint isteni Grácia,...
» Rajongás
Kereslek a nagy emberáradatban,
Mely az utczák...
» Ajánlás
Ne haragudj. A rét deres volt,
a havasok nagyon...
» Reszket a szivemnek...
Reszket a szivemnek
Minden fájó hurja,
Pengeti...
» Nagyon csendes szerenád
Téged dicsér a némaságom
s daltalan ajkam néked...
» Szerelemvágy
Oh ugy szeretnék már szeretni!
Emészt a tűz,...
» Ne gondolj reám
Ne gondolj énreám
Szüntelenül,
Habár szelíd...
» Ideál
Hón szeretlek képzelet leánya,
Bár valód miként...
» Légy vidám...
"Légy vidám, kétségbeesve;
Maradj büszke,...
|
