|
A vágyak hervadt levele
Tétova hull a földre le,
Avarja sápad, egyre nő:
Dérverte szemfedő.
Csak hulljatok, ti levelek,
Bús vágyaim, ti betegek.
A fám azért az égre nő:
Bár földje temető.
Csak szálljatok, ti madarak,
Örömök, mesze ég alatt,
A fám azért tavaszra lel,
Ha egyszer kitelel!
Csak hullj, levél, és szállj, madár.
Csak tűnj tavasz, és múlj, te nyár.
A csillagok, szűz csillagok
Szerelme rám ragyog.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Midőn elindult
Oly rövid volt ez az óra,
Oly hosszu e...
» Együgyű szerelmi vallomás
Szeretlek, mint a gyökerét a fa
és mint az...
» Alszol
s szempillád alatt
szálldosnak barna...
» Szemed szomja
Szemed szomja a tengeren talál rám,
mélyében...
» Nekem nem kell a' valóság...
Nekem nem kell a' valóság: -
Virágit...
» Be szépre-nőttél bennem
Be nagyra-nőttél,
Be szépre-nőttél bennem,
Én...
» Oly szép, mikor…
Oly szép, mikor bús, hosszu éjszakára
A...
» Fehér lábaid...
Fehér lábaid merre visznek téged?
Mondd meg...
» Koncert
Szemem lehúnyva hallgatom
És föligézem...
|
