|
A sok ábrándból, képzelgésből
Csak te maradtál meg nekem,
Minden tetszelgő ábrándoknál
Igazabb jóm, egyetlenem.
Itt állok, gondtól borítottan,
Életem komor alkonyán, -
Virágot, fényt csak te adsz nékem,
Én csillagom, én rózsafám!
Mit a hírnév! mit a dicsőség!
A tömeg tapsol s elfeled.
Búban, nyomorban nincs veled más,
Csak az a szív, mely hűn szeret.
Nyomom veszhet a sivatagban,
Borulhat éjek-éje rám -
Örökre élek szerelmedben,
Én csillagom, én rózsafám!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A türelem bilincse
Üzenem:
Vedd magadra a türelemnek
Rozsdás...
» Gina emléke
Egyszer megölelni,
Egyszer megcsókolni,
Örökké...
» Szivedet Isten segitse
Szivedet Isten belátáshoz
Százszor segítse:
Egy...
» Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse...
Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse,
Kinek...
» 33
És most pedig hazamegyünk, szerelmem,
a házba,...
» Kedvesemhez
Emlékjelűl: hogy hívedet
Feledni nem...
» Szebb öröm
Szívem alatt ragyogsz. A csillagok csipkéje
reme...
» Örökre
Ne mondd ki ezt a szót: örökre.
Ne búsítsd...
» Imádság
Imádkozom: Vegyétek őt körül
Rajongva, tiszta...
|
