|
Ha oly végtelen szeretsz, ahogyan én,
és lelkemnél nem kívánsz semmit jobban,
tedd mellemre két kezedet könnyedén:
és csak hallgasd, ahogy ott szívem dobban.
Oh, ne számold őket! Ahány lüktetés,
megannyi varázs és mind téged zenél;
a hűs forrás zúgása is oly ' kevés
habjain ha táncot jár a selymes szél.
Igyál, add magad a boldog perceknek,-
lebben a gyönyör, simítja lelkedet;
igyál - szép szemeid ne kérdezzenek,
kihűl-e a vágy, ...nem lehet, nem lehet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szeretlek-e?
Szeretlek-e? Mit kérdezed?
Hisz lángoló...
» Lucy
Átéltem egy vad szenvedélyt,
most hadd meséljem...
» A fürdőző Hajna
A Zalán futásából
Hajló fényében ragyogott...
» Mondják, hogy szép
Mondják, hogy szép, és én semmit se mondok,
mond...
» Leszbosz
Latin tivornyák s hellén vágyak anyja,
Leszbosz,...
» Szonett
Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles...
|
