|
Ha oly végtelen szeretsz, ahogyan én,
és lelkemnél nem kívánsz semmit jobban,
tedd mellemre két kezedet könnyedén:
és csak hallgasd, ahogy ott szívem dobban.
Oh, ne számold őket! Ahány lüktetés,
megannyi varázs és mind téged zenél;
a hűs forrás zúgása is oly ' kevés
habjain ha táncot jár a selymes szél.
Igyál, add magad a boldog perceknek,-
lebben a gyönyör, simítja lelkedet;
igyál - szép szemeid ne kérdezzenek,
kihűl-e a vágy, ...nem lehet, nem lehet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes fogadás
Mért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne...
» Aranybogár
A kislány az erdőben kószált,
még sohasem fogta...
» Leszbosz
Latin tivornyák s hellén vágyak anyja,
Leszbosz,...
» Vonakodó kedvesemhez
Ha sok időnk lenne e földtekén:
vonakodásod nem...
» Az alvó szép
Beállt az éj, s szememre nem
Száll enyhe...
» Visszatérés
A mesék országából jöttem,
Cipőmön a por még...
|
