|
Piros tüzből sötét korom.
Szeretetből gyülölet,
Gúny lesz a sok szenvedésből,
De senki se tudja meg.
Nem tör az ki, csak belől dúl,
És a szivet bántja csak:
Mért szeretett, mért szenvedett,
Mért volt olyan balgatag?!
Tóth Kálmán aláírása
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ballada a hajdani hölgyekről
Mondjátok, milyen véget ért
A szép római dáma,...
» Korai még a konty nekem
Gyöngécske lány vagyok még,
ijeszt is fű-fa...
» Táncoló tűzliliomok
/Daffodils/
Sétáltam, mint a felhő,...
» Kialvó csillagok alatt
Kialvóban sugaratok,
sorsom szemei, csillagok!
...
|
