|
Mit akarok? - Hiába minden.
Sohsem érezted szárnyaim szelét.
Ha világkincsét szórtam is eléd
Megcirógattál, mert szerettelek. -
És mégis vonz, mint az örvény, egy bánat
S mert meg se látod arany koronámat
Némán leveszem s áldozni megyek.
Előttem örök, nagy asszonyvoltod
A homályos, szent őstenger terül
Titokzatosan, érzéketlenül
Ringat világot, életet.
Meg se csobban, ha fejem lehajtom
Rövidéltű férfi én, a parton
És beleszórom véres kincsemet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Búcsú-strófák
Ég-kék szemedben köny sem csillogott,
Midőn...
» Egy úrilány portréja
Szép arc, kacér mosolyú, barna szem,
karcsú...
» Leánykérés
Fehérzimankós téli éjszaka
Éjféli miséről...
» Mennyasszony-koszorus..
Mennyasszony-koszorus hajad
Minden szála legyen...
» Kuporogva
Meleget munkáltam benned,
zugot,
hol...
» A szerelem és koponya
Az Emberiség koponyáján
ül a szerelem
s e...
» A csermelyhez
Hová kis víz olyan sebessen,
Hová sietsz olyan...
|
