|
Ne hagyj el! Oh, ne vidd magaddal
A régtől várt tavaszt.
Számomra balzsam nincs legében,
Ha vele nem maradsz.
Hiába nyílnak, illatoznak
Az ibolyák nekem,
Ha őket a te kebeledre
Frissen nem tűzhetem.
Pacsirta, csalogány dalában
Mi gyönyört leljek én,
Mikor nem csendül a te hangod,
Legédesebb zeném?
Te vagy szivemnek napsugára,
Te üdvöm és hitem,
Ha elhagysz, minden oly sötét lesz,
Amilyen a szivem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha napba nézek én
Ha napba nézek én, szemem se rebben,
míg te...
» Gyöngyök perdülnek szét
Gyöngyök perdülnek szét. Jaj, odalett a...
» Úton
De hogy ki vagy valóban én
mégis tudom
hogy...
» Csillagos éj
Szeretnek.
Óh milyen könnyű a világ!
A...
» A távolból
Repülj, lágy énekem,
Susogló szárnyakon,
El...
» Bár rózsa volnék ...
Bár rózsa volnék, szép leány,
Hogy elvirítva...
» Hervadt rózsák
Nekem e hervadt rózsák
Nem gyászról,...
» Vígasztalás
Ah! hogy beszéljek újolag
Őróla néked, árva...
» Egyedül
Egyedül van az ember mindig,
az egyedüllét...
|
