|
z a tűzcsók, a mit egykor
Hév tavaszban kaptam tőled, -
Az a tűzcsók még mostan is
Égeti az agyvelőmet.
Emlékemben úgy lobog fel,
Mint egy örökfényű fáklya,
S bevilágít a rég eltűnt
Odaveszett mennyországba.
Endrődi Sándor aláírása
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Egy költőhez
Tekinték, költő, búlepett hajadra,
És...
» Valakinek
Valakinek
Szép, büszke, fárasztó, kevély
Jégh...
» Arany az arannyal
Arany az arannyal, ezüst az ezüsttel
kapcsolódik...
» Álomban enyém vagy
A boldogságunk némán meghúzódott
És mi is...
|
