|
Valakinek
Szép, büszke, fárasztó, kevély
Jéghegyein a gondolatnak
Jártunk kettesben, egyedül
S a kacagó völgyben maradtak
Az öröm, mámor, üdvösség, remény,
Csak lelkedet csókoltam én borúsan,
Mert lelked az enyém!
Szép, büszke, fárasztó, kevély
Jéghegyek alatt él az élet,
Ott táncol, nótáz az öröm,
Miért vagyunk mi oly kevélyek,
Mért nem borulsz a szívemre már?
Szemed a nagy, a szép, az égbenéző
Mire vár?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az orgonabokor
Oly derűs volt a nap, mint homloka szűzleánynak,
...
» Egy költőhez
Tekinték, költő, búlepett hajadra,
És...
» Oly meghatott...
Oly meghatott és csöndes áhitattal
Vonulnak...
» Örök bú
Tódul a felleg; barna éjbe vonja
A látkört,...
» Egy asszonyt várok
Ezer szem kérdi s meg nem érti:
Miért jöttem és...
» Eladó a hajó
Eladó a hajó,
Szakadt kötelekkel, tört...
» Sóhajtás és vallástétel
Láttál-e oly jeget, melyben meleg legyen?
S...
» Mancihoz
A hatalmas szerelemnek
Királynéja ihol...
|
