|
Valakinek
Szép, büszke, fárasztó, kevély
Jéghegyein a gondolatnak
Jártunk kettesben, egyedül
S a kacagó völgyben maradtak
Az öröm, mámor, üdvösség, remény,
Csak lelkedet csókoltam én borúsan,
Mert lelked az enyém!
Szép, büszke, fárasztó, kevély
Jéghegyek alatt él az élet,
Ott táncol, nótáz az öröm,
Miért vagyunk mi oly kevélyek,
Mért nem borulsz a szívemre már?
Szemed a nagy, a szép, az égbenéző
Mire vár?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Megnyugvás
Maradj velem te csöndes szürkeség,
Te...
» Beteg vagyok egyetlenegy szótul...
Beteg vagyok egyetlenegy szótul,
Fáj a szivem,...
» Hol vagy?
A napok telnek, telnek.
Homályos, ködös...
» Amíg hajad aranyával hiába
Amíg hajad aranyával hiába
próbál versenyt...
» Várjon
Nem, nem. Rúzsos lesz. Auu, ne bántson.
Engedje...
» A paprikajancsi szerenádja
Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora...
» Oly meghatott...
Oly meghatott és csöndes áhitattal
Vonulnak...
» Vársz-e?
Mikor virágot hajt a rózsa,
Madár siet...
|
