|
„Oh leányka, hogyha szavadhoz
Csak egyszer lennél hűtelen:
A fájdalom gonosszá tenne,
S a pokol megnyilnék nekem!”
Szólott a lány: „Bár megnyithatnám
A pokol rémes ajtaját,
Venne körül a gonosz lélek…
Látnád hűségem legalább.”
És fölkeltek, s a hold fényében
Ott termett mögöttük az árny,
És nem látták: mint tombol, tánczol
Az ördög lépteik után.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A búbos galamb
Egy pár galamb, férj s feleség,
Egymásban...
» Szomoruság az én hű szivem szerelme...
Szomoruság az én hű szivem szerelme,
Szomorufűz...
» Óh, szánj meg engem! óh, ne csábíts!
Óh, szánj meg engem! óh, ne csábíts!
Én nem...
» A szeretők
Álmodom én, nem aluszom,
Gyönyörűség minden...
» Büntetés
Tudod, mint büntetnélek,
Ha lennél hűtelen?
Úgy...
» Csal
Völgy homályán, fák hüsében,
Kert megett,
Zeng...
» Népdal
Nincsen ollyan szép leányka,
Mint a' piros kis...
» Bólogat az...
Bólogat az árnyas erdő, este lett.
Nem is látom...
» A vissz'emlékező
Szerettelek; de sorsom elszakaszta.
Boldog...
» A bosszús szerelem
Többé reá se nézek!
Nem kell nekem személye!
Hű...
» Ki a hibás?
Játék gyanánt veszed a férfi sziveket,
Látom...
» Viszi, viszi folyóviz a virágot...
Viszi, viszi folyóviz a virágot,
De meguntam...
» Megálmodtam...
Megálmodtam egy álomban
Nagy hűtelenséged:
Rózs...
|
