|
Húzzad, húzzad keservesen,
Ne erősen, csak csendesen;
Az eleje legyen epe,
Csöndes álom a közepe.
Csak a vége riadjon fel,
Hogy a lelkem támadjon fel;
Búbánatom messze szálljon
S ablaka előtt megálljon.
Kopogtassa fel álmából,
Költse fel puha ágyából,
Titkon lopódzzék szivébe
S mint ő engem, úgy gyötörje.
Húzzad, húzzad keservesen,
Ne erősen, csak csendesen...
Hollót küldtem, nem galambot,
Nem nyitnak annak ablakot!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Naptól virit...
Naptól virít, naptól hervad a rózsa...
Hogy...
» Vádlón ne kutass a szivemben
Vádlón ne kutass a szivemben,
megvetlek örökre,...
» Vadonban
Éj leng alá a mély vadonra,
S az út majd jobb...
» A levél
Ahogy először jöttél velem
új völgybe, s szemed...
» Hol a virány...
Hol a virány, amelyet gondolok?
Hol a leány,...
» Megcsaltalak...
Megcsaltalak. Fáj szívedben a kés?
Fáj ajkadon...
» Várnod egy jelre...
Várnod egy jelre, várnod egy szóra;
Egyszer egy...
» Nem átkozom ibolyakék szemedet
Nem átkozom ibolyakék szemedet,
Pedig, pedig...
» Népdal
Piros rózsát szakasztottam,
Szép szeretőt...
|
